Tatabánya

Először voltam a Tatabányai táborban, de fantasztikus élmény volt. Sokat varrtunk, de estére szórakozást is szerveztek nekünk. Volt tekézés, lánybúcsúztatás, karaoke est, szóval remek volt. Minden tökéletes volt, a szervezés, az ellátás, a szállás, szóval ok volt. Na azért varrtunk is egy keveset, persze kész munkám az nincs, de sokmindent tanultam. Innen is köszönök Margitkának és a csapatnak mindent. Rengeteget utaztam ért, de megérte.
A házikós táska még félig kész, hímezni kell és összeállítani. A modern táskám is ebben az állapotban van. Igyekszem befejezni őket, de azért nem megy hamar.
Mostanság kevesebb időm van varrni, de azért igyekszem jelentkezni.

Anya-lánya

Egy újfajta táskát varrtam, egyszerű szabásmintával, de nekem most ez a kedvenc. A lányomnak és magamnak csináltam, persze az enyém egy kicsit nagyobb, több a cuccom. A maradékból varrtam egy irattartót. Amúgy imádom ezt az anyagot, van több színben is, még a barna és a rózsaszín jön be.

Legközelebb már a tatabányai élményekről, és varrnivalókról írok, úgyhogy egy kicsit csend lesz nálam. Már nagyon várom, még sosem voltam ott. Nagyjából mindennel előkészültem, úgyhogy remélem ha nem is készen hozom haza a dolgokat, de legalább félig.

Ünnepek után

Nem azért nem írtam mert lusta lennék, csak már megint illetve még mindig hadakozok a fotómasinámmal. Most már muszáj lesz időt szakítani arra, hogy megnézessem, mert Tatabányára jó gépet akarok vinni.

Húsvétra az idén nyuszikat varrtam, sikerült egy jó kis ágat kerítenem, naná hogy a szuper férjem révén, de oda csak a maradék madarakat raktam fel. A többi madár és a tojások mind a lányom sulijában vannak, mivel én vállaltam a húsvéti díszítést. Tehát csak egy kis maradék maradt itthon. Mivel nem vártunk vendéget, elég is volt.

Anyunak egy összecsukható bevásárlótáskát varrtam, aminek nagyon örült. Persze azért a virág sem maradt el.

Helyzetjelentés

Nos ez a kupac cucc az én takaróm. Mind az összes. Bár azért ennyiből ami cirka 30 db nehéz lenne egy takarót összehozni, úgyhogy most épp a társaikat várják. A meló a következő: előszedtem a maradékokat, 5,5 -ös négyzeteket vágtam belőlük. Most a következő doboz anyag kerül sorra, és így tovább, amíg elég nem lesz. Igyekszem minden anyagból egyet beletenni, majd összevarrom őket hármassával, majd 9-be rendezem őket, és így varrogatom össze. Majd egyszer, mert azért ezzel lassan haladok, mármint a vasalással és a vágással, de ebben az évben készen lesz.

Ez a neszi egy korábbi rontás eredménye, nem így gondoltam, de elszerencsétlenkedtem. Naná hogy elraktam messzire, de most előkerült. Nem volt mit tenni, be kellett fejezni. Egész jó lett. A jojó a hátsó anyagból készült.

A rózsaszín álom

Szóval ezt a táskát varrtuk pénteken, ami nem volt teljesen kész. Új műanyag húzókát kapott, mást nem tudtam venni, de ezzel is elmegy. Ami hiányzott az a bélés bevarrása, külső kapocs, fül befejezése, úgyhogy ma munka után na jó egy kicsit később, de majdnem 1 óra alatt sikerült befejeznem. Nagyon tetszik, tényleg, de most hogy minden cuccomat bepakoltam, hát szóval óriási. Úgyhogy a legközelbbit kisebbre fogom varrni, ha a mintát lekicsinyitem. Majd egyszer. De ez jó lett, pedig szabáskor már féltem ettől a hirtelen vett rózsaszín virágos anyagtól. Szeretem én a rózsásakat, de hirtelen sok volt. Ha előre gondolkodtam volna, akkor a fedlapot más színből varrom, de majd legközelebb. Tehát a táska még meleg, most megyek és simogatom nézegetem. Ja igen a csodaszép virág középen Naturita munkája, valahogy idekívánkozott középre.

Újabb befejezés

Pénteken nagyszerű napunk volt Zsuzsinál, amit innen is köszönök. Nagyon jót beszélgettünk,varrogattunk a lányokkal. Varrtam egy szupi pakolós táskát, de még nincs teljesen kész, így most nem teszek fel róla képet, de a héten ígérem pótolom. Új karabínert kerítettem, ami épp most érkezett, úgyhogy a befejezés még várat magára. Ezt a párnát a férjemnek varrtam, az ő kívánságára csak így szimplán, tűzés nélkül, neki így kellett. Szülinapi ajándék lett belőle. A másik párnának jobb a története, anyukámnak hajtogattam a dáliát ki tudja melyik anyák napjára. Csak a hajtogatás volt meg időre, a párna az nem. Az most lett kész, még nem is látta. Csak őrizgette a dáliát, és ha nem veszem észre nem is mondja. Szerinte így is jó. Na szóval most elérkezett a befejezéshez ez is.

Apukám takarója

Apukám most volt 65 éves, persze mit ajándékoz neki a foltos lánya, egy takarót. Ezt legalább tudom hogy 100%-ban ki fog használni. Imádtam varrni. Kevés technikában tudok elmélyedni, az időhiány miatt, de a kunyhót imádom. A Cserhegyis fiúktól rendeltem az anyagot, amúgy ez is kedvenc, nagyo szeretem ezt a finom indás mintát. A fényképezővel még mindig hadakozok, de talán ezek már jobb képek. 5 cm-es csíkokból varrtam, és így 35 db-ot varrtam.

Mostanában egy pár régibbi dolgot próbálok befejezni, na meg a szokásos foltos varrást végrehajtani, a nadrágok felajalását. Érdekes de mindenki azt hiszi, hogy a foltosok tudnak ruhát varrni. Biztos van ilyen, de én tutira nem. Megcsinálom, de hogy ezt hogy kell normálisan azt nem tudom, de hát ugye nemet nem mondhatok. Na de mindegy, egyszer vége lesz, utána pedig ismét varrok valamit. Például táskát, már úgyis régen varrtam. Pénteken csoportvarrásunk lesz, és ott is ez lesz a téma. A minta nagyon tetszik, már alig várom hogy megvarrhassam.